Érdekesség, hogy a tavaly szintén házi döntőt rendeztek az Európa-ligában, akkor a Porto 1-0 arányban legyőzte a szintén portugál Bragát. Akkor Dublinban 44 percet kellett várni Falcao góljára, most viszont csak hetet: egy csel után a tizenhatos jobb sarkáról hatalmas gólt varrt a kapu hosszú felső sarkába - szegény Gorka Iraizoz, hiába repült, esélye sem volt.
Mint ahogy, amint az később kiderült, a Bilbaónak sem volt. Noha a 19. percben Fernando Llorente nagy labdát kapott, de kapásból nem találta el rendesen. Öt perccel később Iker Muniain dolgoztatta meg egy távoli lövéssel Thibaut Courtois-t, ám igazán veszélyes az Atlatico tudott lenni. Pontosabban Falcao. A 34. percben a végig pazarul futballozó Mario Suarez vette el a labdát az elmélázó Amorebietától, Arda Turanhoz passzolt, ő pedig Falcaóhoz. A kolumbiai csinált egy pazar visszahúzós cselt, majd hat méterről a hálóba bombázott.
A szünet után úgy jött ki a Bilbao, mint aki gyorsan le akarja dolgozni két gólos hátrányát. Előbb Miranda mentett az utolsó pillanatban Llorente elől, majd a brazil védő majdnem öngólt vétett Susaeta beadása után. A baszkok az utolsó húsz percben nagy hajrát nyitottak, minek főszereplői Susaeta és Ibai Gomez voltak. Utóbbi kapáslövése alig kerülte el a kaput, három perccel később pedig Courtois védett bravúrral. Néhány perc leforgása alatt aztán Susaeta is eljátszotta ugyanezt: előbb néhány centi, majd Courtois állta gólja útját.
A második félidőben az Atletico nem sokat tett támadásban, átengedte a terepet és a kontralehetőségekre várt. Az idő teltével pedig ezek meg is jöttek. A 80. percben Falcao még csak a kapufát találta el, öt perccel később viszont egy szóló után Diego beállította a 3-0-ás végeredményt. A Bilbao kritikán aluli védekezéséről mindent elmond, hogy, akárcsak az első két találatnál, a gólszerző ezúttal is lazán cselezgethetett, mielőtt a hálóba talált...
A hosszabbítás perceiben Ibai került közel a szépítő gólhoz, ám távoli lökete a felső lécet érintve hagyta el a játékteret. Győzelmével az Atletico 2010 után másodszor hódította el a serleget, az akkori csapatból jelenleg alig hatan tagjai a keretnek - ám senki sem kezdett. Diego Simeone az első argentin edző lett, aki meg tudta nyerni az Európa-ligát és a harmadik, aki játékosként és edzőként is elhódítja ezt a serleget Dino Zoff és Huub Stevens után. Diego 2009-ben a Werder Bremennel elbukta a sorozat döntőjét, most viszont javított. Nem sikerült mindez Iraizoznak, aki 2007-ben még az Espanyol kapusaként vesztette el a Sevilla elleni finálét.
A mérkőzést a két csapat játékospolitikája közötti megmérettetésnek is felfoghatjuk. És ismét bebizonyult, hogy a pusztán saját nevelésű játékosokra építve és területi-etnikai elvek alapján kialakított kerettel borzasztó nehéz versenyképesnek lenni - sajnos. Amíg az Athleticben csak baszk játékosok szerepelnek, addig az Atletico kezdő tizenegyében helyet kapott három brazil, egy-egy belga, uruguayi, török és kolumbiai futballista is.
A madridiak győzelmének további érdekessége, hogy a tanítvány kétszeresen is fölülmúlta a mesterét. Egyrészt az Atletico a XX. század első éveiben az Athleticből kiválva alakult meg, másrészt pedig Diego Simeone éveken keresztül Marcelo Bielsa játékosa volt az argentin válogatottban.
Érdemes még megjegyezni, hogy Falcao 15 meccsen szerzett 12 góljával a sorozat gólkirálya lett - akárcsak a tavaly!
Európa-liga döntő:
Atletico Madrid - Athletic Bilbao 3-0
gólok: Falcao (7., 34.), Diego (85.)